3. fejezet

Louis T.

A fiúkkal a szekrényem előtt állunk, a leghülyébb dolgokról beszélgetve.

- Szóval miért nem jött ma Margo iskolába veled? - kérdezi Zayn Liamet.

Valahogy ő mindig megtalálja a módot, hogy megemlítse a lányt a beszélgetéseinkben.

- Darcy-hoz csapódott.  - Jön a válasz Liamtől.

- Hogy érezte magát? - kérdezi Niall. Magamban a szememet forgatom.

Nem akarom bántani Niall-t, de már meg volt az esélye a csajjal. Egy éve szakítottak. Szerintem túl kellene lépnie.

- Jól van. Még mindig nagyon törekvő. - Liam felnevet.

- Szokott edzeni? - kérdezi Harry.

- Őszintén szólva, abba kéne hagynod a flörtölést vele. Nyilvánvaló, hogy Darcy-nak tetszel - mondja erre Zayn.

- Nem akarom Darcy-t. Én Margo-t akarom. Ő annyira... kecses.

Beszéde közben az üres távolba bámul.

- Durva vagy. Ő az én kishúgom, haver! - Liam felcsattan, mire mindenki elneveti magát.

Néha elfelejtjük, hogy kötődnek egymáshoz, mivel mindannyian barátok vagyunk. Amikor először találkoztam velük, nem tudtam elhinni, hogy ők ketten testvérek. Úgy viselkedtek, mint a legjobb barátok.

- Emlegetett szamár - mondja Zayn, kirántva engem a gondolataimból.

Felnézek, és azt látom, hogy Margo és Darcy felénk tartanak. Margo egyenesen az én irányomba sétál és nem áll meg. A következő dolog, amit érzékelek, hogy az ajkai összekapcsolódnak az enyémekkel. Először megdöbbenek, de aztán megfogom a derekát. Minden csendes. A gyomromban tűzijátékot érzek. Ötödik osztályos korunk óta tetszett nekem. Igazi érzéseket azonban csak tavaly óta kezdtem el táplálni iránta.

Elhúzódik, mindenki más pedig lenyűgözve bámulja.

- Szia. A merés - mondja, emlékeztetve minket.

- Fúj! - Liam szólal meg, aztán elsétál a tanórára.

Én csak állok, nem tudva, hogy mit mondjak.

Margo P.

Besétálok a terembe, miközben Darcy nevetgél.

- Láttad az arcukat?

- Igen - mondom, a könyvemet olvasva.

- Miért tanulsz mindig? - kérdezi bosszúsan.

- Muszáj. A Kolumbiára nem vesznek fel mindenkit.

- Na, és milyen volt?

- Mi? - Érdeklődést nem mutatva kérdezek vissza.

- A csók.

- Ó, jó volt, azt hiszem.

Nem sokat gondolkodtam ezen.

- Kedveled őt?

- Kit?

Elveszi a könyvet tőlem, és a szemembe néz.

- Megkaphatnám a legjobb barátnőm figyelmét a következő öt percre, mielőtt elkezdődik az óra? - Ejti ki mondatát hangosan. Elmosolyodom.

- Persze. Mi az?

- Mit gondolsz Louisról?

- Menő.

- Szerinted aranyos? - sürget.

- Igen - mondom őszintén.

- Tetszik neked? - kiabálja, magából kikelve.

- Nem! - mondom gyorsan. -  Én csak azt gondolom, hogy aranyos.

- Láttalak titeket csókolózni. Cukik lennétek együtt. Rá kéne hajtanod.

- Már mondtam neked. Semmi párkapcsolat idén. - Megforgatom a szemeimet.

Mielőtt bármit mondhatna, a tanóra elkezdődik, ezzel elnémítva őt.