Margo P.
Bacon és áfonyás palacsinta illatára ébredem fel. A kedvenem! De miért? Lesétálok a lépcsőn, ahol aztán anya és apa mosolyog rám.
- Szia édesem. Csináltam neked reggelit - mondja anya, izgatottan.
Egy hatalmas tányért szolgál fel nekem.
- Ez... sok - mondom, még mindig zavartan.
- Hát, most már két személyre eszel. Igaz?
Tétovázni kezd, és őszintén szólva, egy kicsit megijeszt. Hamisan elmosolyodom, aztán felnézek s észreveszem Liamet.
- Beszéltem velük a javadra - magyarázza.
Bólintok.
- Szóval... - kezd bele.
- Nagyra értékelném, ha inkább, nem beszélnél velem - mondom neki.
Nem akartam ennyire durva lenni, de még mindig dühös vagyok rá. Bólint, és elsétál. Megeszem a reggelimet.
Meghallom a csengő hangját, és úgy döntök, hogy kinyitom. Amint kinyitom az ajtót, szemtől szembe találom magam Louisval, aki egy rózsát tart magánál.
- Szia, szívi.
- Szia, Louis - mondom zavartan. - Mit csinálsz te itt?
Elmosolyodik.
- Arra gondoltam, hogy kimehetnénk. Szép nap van, és nem túl sok időt töltöttünk együtt.
Bólintok.
- Kicsit elfogalt vagyok.
- Miben? - kérdezi.
- Um, azt hiszem, mégsem fontos - válaszolom.
Felnevet.
- Szuper, menj, készülj el.
Beengedem őt, és felmegyek az emeletre, hogy átöltözzek. Visszasétálok a földszintre, ahol meglátom őt Liammel beszélgetni.
- Jól nézel ki - dicsér meg. - Menjünk.
Elmegyünk, és beülünk a kocsijába.
- Hová megyünk? - kérdezem.
Elmosolyodik.
- Majd meglátod.
Nagyjából egy negyed órát utazunk, míg végül egy gyönyörű tóhoz érkezünk.
Mosolyogni kezdek.
- Mit csinálunk itt? - kérdezem.
- Úszni fogunk - mondja nekem.
Felhúzom a szemöldökömet.
- Mondhattad volna hamarabb is, hoztam volna fürdőruhát.
Felnevet.
- Vagy, jöhetsz a fehérneműdben.
Levesszük a ruháinkat, és beugrunk a tóba.
- A francba! Louis, ez hideg! - mondom hangosan.
Újra csak nevet.
- Ne légy kisbaba! - válaszolja.
Ó, igen, majdnem elfelejtettem, hogy terhes vagyok.
- Valami baj van? - kérdezi.
Megrázom a fejemet.
- Nem - hazudom.
A szemembe néz.
- Ha valami baj van, elmondhatod nekem. Ezt ugye tudod? - mondja.
Bólintok a fejemmel.
- Persze, Louis. - Megnyugtató mosolyt ajándékozok neki.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése