28. fejezet

Darcy J.

Liamre és Danielle-re nézek, akik a világ legjobb párosaként játszadoznak és cukiskodnak.

- Kicsit úgy érzem magam, mint akit szájba vertek - mondom Zaynnek.

Elneveti magát.

- Miért nem vallod be csak úgy simán, hogy érzéseid vannak a bájos Liam iránt? - kérdezi.

A szememet forgatom rá.

- Mert nem! - csattanok fel.

Védelmezően felemeli a kezeit. Visszanézek rájuk, ám az arckifejezéseik teljesen másak. Liam zavarodottnak tűnik, a lány pedig sértődöttnek. Nem tehetek róla, de elmosolyodom, amikor a csak toporzékolva elmegy. Liam hozzánk sétál és leül Zayn mellé.

- Mi volt ez? - kérdezem.

- Nem tudom, de nyilvánvalóan újra szingli vagyok - mondja.

Őszintén szólva úgy néz ki, mint egy elveszett gyermek.

- Kitaláltam - nevetek, mielőtt elmegyek.

Nem tehetek róla, de megkönnyebülök. Tudtam, hogy ez nem fog sokáig tartani nekik. Az a lány nem érti Liam humorát. Én azonban vele nőttem fel. Én megértem. Uhh, de mit beszélek? Harry tetszik nekem. Nem Liam.

*iskola után*

Margo-hoz megyek, de nem találom őt otthon.

- Hol van Mar? - kérdezem Liamtől.

- A klinikán - válaszolja.

Bólintok. Egyébként tényleg jól kezeli ezt az ügyet. Mármint, az elején nem, de a kis dührohama után, nagyon támogató lett.

 Leülök mellé a kanapéra. Rám néz, én pedig azonnal megérzem a sör szagát.

- Hogy vagy? - Beszéde összemosódik.

Felnevetek.

- Liam, te részeg vagy? - kérdezem.

Bólint.

- Éppen csak - mondja.

Szomorúnak tűnik. A szemébe nézek. Igazából szerette őt?

- Liam, sokkal jobbat érdemelsz, mint az a ribanc - nyugtatgatom.

Elmosolyodik.

- Jobbat érdemelsz, mint Harry.

Lenézek az ajkaira. Ez nem helyes. Megrázom a fejemet, és felkelek, hogy elmenjek. Megragadja a karomat, én pedig lenézek rá.

- Kérlek, ne menj el - könyörgő szemekkel mondja. - Ma este nem akarok egyedül lenni.

Leülök, s ajkaink egymásra találnak. Elkezdjük levenni a ruháinkat, alig várva, hogy lássuk mi van alatta.

Második menet?